Kézai krónikája szerint a Ceasar családjából származó Ratold lovag alapította, aki Kálmán király idejében (1079-ben) jött hazánkba. A “RÁTÓT” név valóban a fent említett német személynévre utal vissza. Korai Árpád-kori település Pest megyében. Neve valóban kormeghatározó, hiszen a névadó ősről elnevezett falu a XI-XII. századra utal, nálunk ugyanis ekkor lettek a személynevek minden hozzáadás nélkül falunevekké. Mivel a nemzetség a Veszprém megyei Rátótot is birtokolta, a két Rátótra vonatkozó adatok nem mindig választhatók szét, és birtoklástörténetüket csak az egész nemzetség története világítja meg. 1219-ben “Penthek pristaldus de villa Ratolt” (Penthek poroszló Ratolt faluból) – néven szerepel. 1283-banIV. László király bizonyítja, hogy a Ratold-nemzetség tagjai megosztoztak birtokaikon. 1325-ben I. Károly király megerősítette, hogy Porcs István fia, László bán átengedte a birtokot vejének, Péter fia Thepesnek. Ezzel együtt a patronátusi jog is az illető családra szállt. 1360-ban a váci káptalan előtt Pásztói Nagy /Magnus/ Domonkos és az Olivér fia Istvántól örökségül kapott Ratolth-i és más birtokrészeket, amennyiben adósságát nem fizetné meg, Kokas fia Lászlónak zálogosítja el.
1366-ban Pásztói Porch fia István fia László érvényteleníti ama oklevelet, amelyben bizonyos birtokrészeket Ratolthon 60 forintért Pásztói Domonkos fia Jánosnak elzálogosított. 1372-ben Kaza-i Kakas fia János fia László és Kakas fia János Rátótot maguk között két részre osztják. 1390-ben a váci káptalan a Ratholt-hoz tartozó Hannos malom földjeit három részre osztja. 1397-ben Kakas /dictus/ János Pásztói János országbírónak 100 forintért elzálogosította. 1409-ben Pásztói Domonkos fiai panaszt emeltek Ratholt-i Gyula és fia Ratholt ellen, mert familiárisaikkal Ratholt-i malmukat elfoglalták.
Porcs István fia, László, egyben a Tary család őse, akik itteni birtokukat 1465-ben Országh Mihálynak és a Kompoltiaknak zálogosították el. Váccal együtt 1544-ben török kézre került, de lakott. Az 1559. évi török defterben 32 házzal, az 1565. évi királyi portális adólajtsromban 8 portával szerepel. Mossóczy püspök dézsmajegyzékében (1580 körül) 6 porta után 12 forintot fizet. A hódoltságban még a XVII. században is áll, 1633-ban azonban már csak 6 házzal szerepel a defterben, ez valóban megfelel az 1 portának, amennyivel a falu 1647-1683 között szerepel. A felszabadító hadjárat elsöpri a kis falut, amelyet 1690-ben a lakatlan helyek között írnak össze, mint Mágocsy és a Balogh család birtokát. (Valószínűleg később ők népesítették be.) 1715-ben Váchartyán pusztája, 1727-ben is csak praedium, de 1737-ben Bélnél már lakott. Az újratelepülők főleg szlovákok voltak, amint szlovák falunak is jelzi az 1773. évi Lexicon. Ma is fennálló község, 1900 óta Vácrátót néven Pest megyében.
Ősi templomát IV. (Kun) László király 1283. évi oklevele említi, amikor a templomot Ratold faluval együtt Lusták fiai Lóránd és Dezső kapják. (Chobot tévesen azonosítja vele az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben előforduló “Rady” plébániát, mivel azt a szigetfői főesperességben – amelynek területe a solti székre terjedt ki – említi.) A török idők alatt, 1559-ben plébániája még megvolt, ebben az évben Máté nevű papja már meghalt. A templom valószínűleg már a XVI. század végén a protestánsok kezébe került, akiknek lelkészéről 1626-ban már tudomásunk van, a Pozsonyba megidézett kálvinista pásztor Bessenczi Mózes. Pongrácz Informatiojában is kálvinista pásztorral bíró falu. A faluval együtt a templom is elpusztult és a kálvinista anyaegyház is megszűnt. Jelenlegi templomát a Mágócsy család építtette. Alapkövét 1743-ban rakták le. 1745. szeptember 29-én benediktálták, 1760. január 1-jén pedig konszekrálták. A templom homlokzatán lávő szobrokat Hebenstreit József pesti szobrász készítette 1780-ban. A templomot 1936-tól 1938-ig kereszthajóval bővítették. Berendezése a XVIII. századból származó, értékes művészi együttes. Ugyancsak XVIII. századi ezüst kelyhe és aranyozott réz monstranciája van. Örökmécse is ezüst, melyet Prandtner József ötvösmester 1803-ban készített. Két darab (rúdon hordozható, körmeneti) faszobra van (Szentháromság és Immaculata). 1938-ban és 1972-ben renoválták.
A barokk templom és az 1803-ban felállított késő barokk Szentháromság szobor műemlék jellegűek. Templomának titulusa: Szentháromság. Ugyancsak a Mágócsy család építtette a Szent Mihály tiszteletére ajánlott kápolnát. A kígyósi szőlők között pedig Majsai János, váci püspöki juhász, egy a Szent Kereszt tiszteletére ajánlott kápolnát építtetett, mert állítólag sok pénzt talált azon a helyen. Ez a kápolna ma már nincs meg. Oltárkápe, amely az említett jelenetet ábrázolja, a templomban megtalálható. Az egyházmegye egyik legérdekesebb votív-képe. Vácrátót 1922-ig Sződ filiája volt, ekkor vált el az anyaegyháztól. A plébánia háza 1910-ben épült, melyet 1922-ben felújítottak. Historia Domusa 1922-ben kezdődik. Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, a tanerők száma (Őrszentmiklóssal együtt) 4 fő volt.